011.szeptember
10. Szegedi Kuttyogató Horgászverseny. A mezőny már rég elindult, csak én várom
a csapattársam, aki épp a határon töri magát előre már 5 órája. Nyugodt vagyok,
csak a versenydrukk dolgozik, mert magunk örömére jöttünk össze, horgászni, és
eldönteni, hogy ma ki a jobb. Számadás készítek: zsinór és horgok lecserélve,
csali amúri kagyló,(dúvad, nem védett), és berki giliszta lesz
011.szeptember
10. Szegedi Kuttyogató Horgászverseny. A mezőny már rég elindult, csak én várom
a csapattársam, aki épp a határon töri magát előre már 5 órája. Nyugodt vagyok,
csak a versenydrukk dolgozik, mert magunk örömére jöttünk össze, horgászni, és
eldönteni, hogy ma ki a jobb. Számadás készítek: zsinór és horgok lecserélve,
csali amúri kagyló,(dúvad, nem védett), és berki giliszta lesz
Június első hetét írjuk. Hamarosan a házassági évfordulónk lesz a feleségemmel, s vajon
hogy ünnepelhetnénk meg méltóbban eme jeles napot, mint egy kiadós pergető pecával!
Már napokkal a horgászat előtt telefonon „zaklattam” Tóth Pétert, a Harsányi tó gazdáját,
hogy legyen szíves csónakot biztosítani a megbeszélt napra. Jól tűrte a telefonálásaim
sokaságát, és megígérte, hogy 100% lesz csónak az ünnepi pecához.
Szia,
leugrunk egyet harcsázni?! Valahogy így kezdődött akkor is. Szokásos
kezdete egy újabb bevetésnek. Jó barátom válasza felől semmi kétségem:
Persze, menjünk hangzik a válasz, elégedetten nyugtázom.
A
pirkadat perceiben bízunk még, hátha tartogat néhány szép élményt. A
hídpillérek között kapunk még egy-két balinérdeklődést, de most többre
nem futja a folyótól.